Know-how videók

A megfelelő szárnyas elem kiválasztása döntő fontosságú a munkaminőség javítása szempontjából, mind a talaj mélyebb rétegeiben, mind a felszínen. A szárnyas elemek kulcsszerepet játszanak az alaposan áttört talaj elérésében, különösen a sekély és közepes mélységű munkáknál.

Az időjárás fontos szerepet játszik a megfelelő kopóhegy kiválasztásában. Az időjárási viszonyoktól függően az ásóteszt segíthet eldönteni, hogy műveljük a talajt vagy várjunk. A könnyű talajok általában az időjárástól függetlenül stabilak maradnak, míg a nehéz talajokat fel kell készíteni a szélsőséges időjárási körülményekre.

A talajtípus nagyban befolyásolja a kopóhegy kiválasztását. A kopóhegy legfontosabb funkciója a káros tömörödöttség megszüntetése és a tarlómaradványok bekeverése. Könnyebb talajokon, amelyek hajlamosak az öntömörödésre, a gyökérzet megfelelő fejlődése az elsődleges szempont. A nehezebb talajok általában jó szerkezetűek, de ezeknél fennáll a rögképződés veszélye a művelés során.

A késszár éppen olyan fontos, mint a kopóhegy. Míg a kopóhegy feltöri a talajt, addig a késszár a talajáramlást irányítja. A jó minőségű késszár a talajt nem felfelé, hanem előre dobja. Ez hatékonyan megduplázza a keverő és morzsoló hatást.

A vízhez való hozzáférés gyakran a leginkább korlátozó tényező a növénytermesztés során. Az optimális kopóhegyválasztást gondosan meg kell fontolni mind a rendkívül száraz, mind a rendkívül csapadékos években. Az olyan tényezők, mint a növény gyökérfejlődése és a szántóföldön lévő szármaradvány mennyisége, döntő szerepet játszanak a kultivátor optimális kopóhegyeinek kiválasztásakor.

A szántóföldi kultivátor fontos eszköz a gazdálkodási rendszerekben. Számtalan kedvező agronómiai tulajdonsággal bír, úgymint a talaj keverése és lazítása, a túlzott tömörödés megszüntetése, a finom talajszerkezet kialakítása, a gyökerzet fejlődéséhez szükséges visszatömörítés elősegítése, valamint a csigák, egerek és kártevő rovarok okozta problémák minimalizálása.

A tárcsás kultivátor optimális eszköz a kombájn utáni első munkaművelethez, a tarlómaradvány kezeléséhez. Intenzív keverést és számos agronómiai előnye mellett, költséghatékony művelést biztosít.

Az ultra-sekély talajművelés teljes művelést jelent mindössze 2-3 cm-es munkamélységben. Minimális talajbolygatással jár, hozzájárul a szántóföldi higiéniához és a lehető legjobb feltételeket teremt a következő növényállomány számára.

A vetőmag potenciálját a talajba kerülés körülményei nagyban meghatározzák. A magnak nedvességre, kellően tömörödött talajra és a gyors csírázáshoz optimális hőmérsékletre van szüksége, illetve olyan időjárásálló felületre, mely kevésbé hajlamos cserepesedésre.

A jól kezelt tarlómaradványok fontos eszközt jelentenek a gazdálkodás során. Azonban ha rosszul kezelik őket, akkor kihívást jelenthetnek a későbbi műveletek során és a következő termés szempontjából is.

A jól előkészített magágy elengedhetetlen a nagysebességű szemenkénti vetőgépek számára. A jól előkészített talaj egyenletes talajviszonyt jelent, mely megfelelő módon visszatömörített és elegendő finom frakcióval rendelkezik a felső rétegben a vetőbarázda lezárásához.

A cél, a teljes területen egyöntetű, vitális növényállomány kialakítása a terméshozam és a nyereség maximalizálása érdekében. A csírázást, fejlődést a különböző talajtípusok befolyásolhatják. A változó magszámmal történő vetés segíthet kompenzálni és minimalizálni ezeket a hatásokat.

A szimplatárcsás és a duplatárcsás csoroszlyarendszer között vetőgépválasztáskor fontos megérteni, hogy nem csak maga a csoroszlyrarendszer a fontos, hanem a csoroszlya körüli tömörítés, a felszínkövetés módja és a csoroszlya nyomása is.

A szimplatárcsás és a duplatárcsás csoroszlyarendszer között vetőgépválasztáskor fontos megérteni, hogy nem csak maga a csoroszlyrarendszer a fontos, hanem a csoroszlya körüli tömörítés, a felszínkövetés módja és a csoroszlya nyomása is.

Sok vetőgép és szemenkénti vetőgép kombinált modellként kapható, ami azt jelenti, hogy a műtrágyát a vetőmaggal egy menetben juttathatja ki. Az előnyök közé tartozik a műtrágya kijuttatásakor egy művelet megtakarítása, a műtrágya hatékonyságának növelése, az erőforrások megtakarítása vagy a magasabb terméshozam elérése. A műtrágya elhelyezése tehát kulcsfontosságú szerepet játszik.

A magok lehelyezése kulcsfontosságú annak érdekébe, hogy azonos feltételeket teremtsünk minden növény számára. Amikor egyenletes vetőmaglehelyezésről beszélünk, akkor a vetőmagok azonos mélységére, valamint a vetőmag soron belüli és a sorok közötti egyenlő távolságára gondolunk, mely lehetőséget teremt a maximális terméspotenciál kiaknázására.

A nagysebességű vetés legnagyobb előnye, hogy nagyobb területet lehet ugyanazzal a géppel elvetni. Ez nemcsak a nyereség növelésének lehetőségét kínálja a gyorsabb munkavégzés révén, hanem lehetőséget biztosít a vetés pontosabb időzítésére, ami kulcsfontosságú.