Magágy

Magágykészítés

Számos szemlélet létezik arról, hogyan kell jó magágyat készíteni. A lehetőségek közül történő választás döntő tényezője, hogy milyen technológiával tudjuk optimálisan kezelni a betakarítás után visszamaradt növényi maradványokat.

A jó magágy készítése alapvető fontosságú a megfelelő vetéshez. A technológiák közül történő választást különböző tényezők befolyásolhatják, például: a visszamaradt növényi maradványok, a rendelkezésre álló eszközök, a talaj típusa, az éghajlat és a munkaerőigény. 

A szántott talaj hamarabb melegszik fel, a leforgatott növényi maradványok nem akadályozzák a vetést.
A szántás azonban jelentősen beleavatkozik a talajban végbemenő folyamatokba, növeli a szerves anyag oxidációját. Szántás nélkül a szerves anyag és a talaj szerkezete hosszabb távon is fenntartható, de a visszamaradt növényi maradványok megnehezítenék vetést, illetve betegségek búvóhelyéül szolgálnának.

A technológia megválasztásában az utónövény egyaránt szerepet kap. Ha a terményt magasabb áron lehet értékesíteni, a szántás magasabb költsége megtérülhet, amennyiben indokolt a talaj forgatásos előkészítése. Másik fontos szempont, a növényi betegségek és gyomok jelentette problémaforrás. Ha fennáll a betegség átvitelének kockázata, indokolt lehet a forgatásos talajművelés. Érdemes a veszélyes évelő gyomokat alászántással gyéríteni. Végül, ajánlott figyelembe venni azt is, hogy a munkagépek képesek-e nagy mennyiségű szármaradvány kezelésére.

A talaj visszatömörítésének az a célja, hogy a mag és a talaj megfelelően érintkezzen egymással, annak érdekében, hogy a víz, a tápanyag és az oxigén-ellátás optimális legyen. 

Ha nem megfelelő a mag körüli talaj visszatömörítése, a pórusok nagyok maradnak, így nem lesz megfelelő a kapillárisokon keresztül történő vízellátás. Ez azt jelenti, hogy mind a talaj mind a mag kiszárad. Ugyanakkor a túl nagymértékű visszatömörítés sem előnyös, mert összenyomja a pórusokat megakadályozva a felesleges víz elszállítását, a levegő maghoz, illetve a szén-dioxid magtól való szállítását. Mindez oxigénhiány kialakulásához vezethet a gyökérrendszerben. Lazább szerkezetű talajokon (közepes és finom homoktalajok) a könnyű gépeket, míg kötött agyagtalajokon nehezebb gépeket érdemes alkalmazni a talajművelésre.  

A magágy igényei

A magágy feladata, hogy megvédje a magot a különböző hatásokkal szemben és gyors, egyenletes növekedést biztosítson a csíranövény s zámára. A mag igényli a vizet, a levegőt, a meleget és a betegségmentes környezetet. Az ideális magágy a magas hozam alapja. Úgy működik, mint egy „óvoda”. Védelmet, gyors és egyöntetű fejlődést biztosít a mag számára.

A magágyak általában eltérnek egymástól, de ahhoz, hogy mindegyik ellássa a feladatát, biztosítania kell néhány alapvető feltételt:

• víz
• levegő
• meleg
• betegségmentes környezet

1. A mag körüli víz

A gabona magvak esetében a csírázás csak akkor indulhat meg, ha képes vizet felvenni. Ekkor a mag nedvességtartalma 13-14 %-ról 45-60%-ra növekszik. Legalább 6% - a növények által elérhető - vízre van szükség a mag körül, a megfelelő fejlődéshez. Ahhoz, hogy a mag fel tudja venni a vizet fontos, hogy szoros kapcsolatban legyen a környezetével. Ezért elengedhetetlen, hogy a mag körüli talajrészecskék ne legyenek túl rögösek. Szabályként elmondható, hogy a talaj aggregátumainak legalább 50% kisebb legyen, mint 5mm. Ebben az esetben a mag akkor is tud vizet felvenni, ha nem hull csapadék a vetés után.

A víz felvehetőségét a vetési mélység is befolyásolja. Az optimális vetésmélység lehetővé teszi, hogy a mag elegendő vizet vegyen fel és gyorsan fejlődésnek induljon.

Kapillárisok = A kapilláris víz olyan víz, ami a finom pórusokon keresztül képes szivárogni  a talaj felső rétegeibe. Ennek a mozgatója az adhézió, ami a vízmolekulák megkötődése a pórustérben, illetve a kohézió, ami a vízmolekulák közötti kötödést jelenti.  A vályogtalajok általában kiterjedt kapillárishálózattal rendelkeznek, így jobb a vízháztartásuk.

Elővetemény = A jelenlegi kultúra előtt termesztett növény, ami hatással van az ez évi termésre a visszahagyott szármaradvány mennyiségén keresztül. Továbbá befolyásolja a talaj által szolgáltatott nitrogén mennyiségét, a talaj szerkezetét, és a növényi betegségek meglétét.

Légzés = A sejtlégzés az a folyamat, amelynek során a tápanyagok lebontódnak és energiává alakulnak át. Vetőmagok esetében a keményítő, az olaj és a fehérjék bomlanak le, és nyújtanak energiát a csírásához.

Enzimatikus folyamatok = Az enzimek olyan fehérjék, amelyek a kémiai reakciókat kontrollálják a sejtekben, ezzel csökkentve vagy növelve a folyamat mértékét.  

Szén-dioxid = Gáz halmazállapotú anyagcsere termék. A vízzel együtt a fotoszintézis alapeleme, a cukrok képződésének forrása.

Hőkapacitás = Megmutatja, hogy 1 kg anyag hőmérsékletének 1^OC-kal történő emelkedéséhez, mennyi melegre/energiára van szükség.

Hővezető képesség = Kifejezi, hogy egy anyag mennyire képes a hőt vezetni.

Egyszikűek = Olyan növények, amelyek csírázásakor egy sziklevelet fejlesztenek. Például: fűfélék, gabonafélék.

Kétszikűek = Olyan növények, amelyek csírázásakor két sziklevelet fejlesztenek. Például: olajos magvak, borsó, bab, lenmag, cukorrépa.