A 90-es évek - A Rapid korszak
1990-ben a vállalatnak 125 dolgozója volt. A 90-es évek elején a fennálló gazdasági nehézségek ellenére a vállalat bízott a szebb jövőben.
Az évtized közepére a dolgozói létszám elérte a 200, majd a végére a 300 főt.
Ha nem kombi, nem is vetőgép
A tulajdonosi család legfiatalabbik gyermeke, Bo Stark, mielőtt átvette volna a svéd piac irányítását az ún. DS-vetőgép fejlesztésén munkálkodott. A vetőgép jó volt, csak éppen nem találkozott a gazdák elvárásaival, ami a vetéssel egy menetben történő műtrágya kijuttatását jelentette. „Ha nem kombi, nem is vetőgép”, mondta egy gazda. Ugyanakkor már akkor is elvárás volt a nagy területteljesítmény és a széleskörű használhatóság a talajtípus ill. az időjárás függvényében.
A Rapid és a Concorde színre lép
Az 1990-es évet két vetőgép típus fejlesztése határozta meg. Az egyik a Rapid volt, melynek elődjének a DS-vetőgép számított, míg a másik az NZ kombinátorra épített Concorde vetőgép volt. Mindkét prototípust bemutatták az ősszel megrendezésre kerülő svédországi Elmia kiállításon. Fogadtatásuk pozitív volt, ezt követően a gyártás megkezdődött, mellyel a gyár új korszakba lépett. Az új vetési technológiát később a gyakorlat igazolta és óriási áttörést hozott a Väderstad számára.
A Rapid csoroszlya megoldását a DS-vetőgépről kapta, de ezen kívül egy teljesen új fejlesztési területet jelentett, mely hosszú időt és jelentős költségeket emésztett fel. Ugyanakkor a gazdálkodók lelkes támogatásának köszönhetően sikerült átvészelni ezt a problémás fejlesztési időszakot.
A Concorde bemutatása
A Concorde a Rapid-dal egy időben került kifejlesztésre. Az új vetéstechnika a legendás NZ magágykészítőre épült, mely hatalmas teljesítménye ellenére nem bizonyult a gazdák számára eléggé sokoldalúnak. A Rapid és a Concorde projektek egyre ismertebbé váltak a gazdák körében, hiszen a Väderstad már akkor is minden lehetőséget megragadott a gazdálkodói vélemények összegyűjtésére.
A Concorde vetőgép, melynek új vetéstechnikája a legendás NZ magágykészítőre épült.
A gazdálkodói ítéletek a gépről minden esetben pozitívak voltak különösen, ami a gép szerkezetét vagy a Rapid magágykészítő eszközét érinti. Mindazon megtakarításokat, amelyeket a gép használatával el tudnak érni, ekkor még csak merész elképzelések voltak.
Erős lábakon Svédországban
A 90-es években a Väderstad jelentősen növelte svédországi eladásait, miközben a nemzetközi piac is gyorsan fejlődött. Az értékesítés felét a vetőgépek tették ki, a másik felén hengerek és egyéb talajművelők osztoztak. “A talajelőkészítés és a vetés kivitelezését egyre nagyobb mértékben egyetlen gép alkalmazásával kell megoldani. Ez a mi koncepciónk, ami számos előnyt tartogat a gazdálkodók számára”, mondja Bo Stark, aki a Väderstad-Verken skandináviai értékesítéséért felel.
Az első Finnországba szállított Rapid vetőgép
Északi országokba irányuló export
Az északi országokba irányuló export egészen az 1960-as évekig vezethető vissza. Ezekben az országokban a gazdálkodók apránként haladtak előre a Väderstad újdonságainak alkalmazása során. Gyakran az import cégeknek és az egyéni gazdálkodóknak éppúgy szerepe volt a technikai fejlődésben. A klimatikus viszonyokat tekintve az északi gazdálkodóknak sajátos elvárásaik voltak a munkagépekkel szemben, mely évek alatt azt eredményezte, hogy kialakult egy sajátos Väderstad gépcsoport, melyet elsősorban a Skandinávia országaiba ajánlott a gyártó.
Leányvállalatok felállítása
1992-ben egy szürke novemberi napon megszületett a döntés, melyet nem sokkal később Crister Stark, Christina Stark és Einar Gudmundsson külföldi látogatása tett hivatalossá azzal kapcsolatban, hogy a Väderstad megszünteti forgalmazói szerződését az angol importőrrel, továbbá elindítja első leányvállalatát a szigetországban. Elég hamar a gyártó termékei önálló standon jelentek meg a Smithfield Show kiállításon, az ottani gazdálkodók nagy örömére.