Väderstad International

Európa

Észa/Dél-Amerika

Ázsia/Csendes-óceán

Afrika/Közel-Kelet

» Rólunk » Történetünk » A 80-as évek - Skandinávia legsikeresebb magágykészítő gépe

A 80-as évek - Skandinávia legsikeresebb magágykészítő gépe

A legelső NZ magágykészítő 1982-ből

Crister Stark-nak világos elképzelése volt arról hogyan kellene kinéznie az NZ magágykészítőnek 1982-ben. Nemsokára az NZ Skandinávia valaha volt legsikeresebb magágykészítője lett.

Ugyanakkor nem voltak híján a szkepticizmusnak sem, egypáran úgy gondolták, hogy egy fix gerendelyekkel ellátott magágykészítő nehezen kelti fel a gazdálkodók érdeklődését. Mások szerint a speciális formájú kapák nagy hatással bírnának. Crister sohasem adta fel, mindig is bízott a termék sikerében. „Itt van a kapa, amire mindig is vágytak!”

Tudjon meg többet

NZ, mint Új-Zéland (New Zealand)

1981 vége felé, egy péntek délután egy telefon érkezett az új-zélandi George Clough-tól, aki Németországban látta a Väderstad termékeit és szeretett volna a gyártóval dolgozni. Clough ekéket gyártott és bővíteni szerette volna termékskáláját. Nem sokkal utána, hogy megérkezett és egy hétvégét eltöltött Väderstad-ban megszületett egy előzetes megállapodás, hiszen a gyártásban lévő termékek abszolút megfeleltek az ő igényeinek. Az elképzelések szerint George Clough gyártotta volna helyileg a kultivátorokat az Új-Zéland-i piacra.

Tudjon meg többet

A következő kihívás - Szovjetunió

Az első NZ szériából számos gépet importáltak a Weibulls által integrált olajnövény termesztő gazdaságok a Szovjetunióban.

Az oroszok megvásárolták az NZ kultivátorok liszenszét, amiért a Väderstad méltó fizetséget kapott. Ezt követően kb. 10 000 kombinátort gyártottak a gyár által biztosított alkatrészekből. Ezekből a 80-as évekbeli magágykészítőkből még ma is számos gép dolgozik a Baltik államokban, Oroszországban, Fehér Oroszországban és Ukrajnában.

Tudjon meg többet

First business trip to Moscow

Lars Åkerman és Christina egy Moszkva-i élelmiszerbolt előtt.

Tudjon meg többet

“Nem volt felbolydulás nélküli az első Szovjetunióba tett látogatás 1982-ben”, emlékszik vissza Christina Stark. A Szovjetunió részéről a kapcsolatokat Vladimir Sheremetev mezőgazdasági attasé képviselte.

Tudjon meg többet

The Stark family

A család 1987-ből. Balról Christina, Crister, Rune, Siw, Andreas és Bo.

Tudjon meg többet

Megszületett a Rollex ötlete

A Rollex gyártásának ötlete egy 1980-ban, Dániába tett utazás eredményeképpen született meg. Bár az első prototípus csak néhány évvel később készült el. A tesztek azt mutatták, hogy lehetséges költséghatékonyabban gyűrűs hengert gyártani, mint ahogyan azt korábban a függőlegesen csukható HV henger esetében.

A prototípus gondosan rejtve maradt mindaddig, míg később lehetővé nem vált a szabadalmak levédése és végső soron a gyártás. A kalkulációk kb. 20 %-os költség megtakarítást mutattak, szemben a korábbi HV hengerekkel.

Tudjon meg többet

Az új hengertípusnak előnyösen alacsony volt a tömegközéppontja, amely egy fontos fegyvertény volt azon időszakban, amikor egyre több versenytárs jelent meg. Egyre több gyártó kezdte másolni a Väderstad HV hengerét vagy legalábbis erősen szomjazták a sikert.

Amikor egy nagy cég bejelentette egy új hengersorozat piacra dobását, mely veszélyeztette volna a Väderstad sikereit, elérkezett az idő, hogy a svéd gyártó is akcióba lépjen.

Tudjon meg többet

Väderstad piacra hozza első direkt vetőgépét

Az idők változnak. A 80-as évek közepétől a változás szelei fújtak, különösen Anglia felől. Az angol gazdálkodók megmutatták, milyennek kellene lennie a mezőgazdaságnak. Abban az időben sokan eladták meglévő gépeiket, vettek egy doboz gyufát (leégették a szalmát a tábláról) és direkt vetést alkalmaztak. Megérkeztek az első direkt vetőgépek és jelentős költségmegtakarítást hoztak.

Tudjon meg többet

First direct drill from Väderstad

Az első direkt vetőgép.

Tudjon meg többet

Väderstad staff in 1983

A teljes kollektíva 1983-ból.

Tudjon meg többet

Bamlett egy importőr volt

Abban az időben Bamlett LTD Väderstad hengereket importált Angliában. Ugyanakkor ez a cég volt az egyik direkt vetőgép gyártó vállalat is. Két gépet vásároltak Svédországban 1984 őszén, tesztelés céljából. Az egyik angol gép a Vadstena melletti Klostersta faluban gazdálkodó Torbjörn Rockler-hez került, aki egy kellemes őszi nap déli órájában kezdett el vele repcét vetni. Délután folyamán Crister Stark meglátogatta, hogy érdeklődjön a tesztek állásáról.

Tudjon meg többet

"Kell legyen egy tárcsája!"

Igen hektikus periódus következett. Gyakorlott gazdákkal folytatott megbeszélések alapján világossá vált, hogy a Väderstad vetőgép tárcsás rendszerű kell legyen. A gumi csillapítás alkalmazása jó ötletnek tűnt, mivel a vetőgépnek meg kellett birkóznia a köves talajjal. Végül a teljes vetett területet egyenletesen vissza kellett tömörítenie.

A munkaszélességen kívül nem lehettek kerekei. A koncepció szakaszról szakaszra haladt, végül megépült az első prototípus. Az első magadagoló rendszert megvásárolták a géphez és elindult a teszt Skåne-ban.

Tudjon meg többet

A nyomjelzők még Väderstad-ban letörtek

A nyomjelzők még Väderstad-ban letörtek, amikor feltankolták a gépet, majd egy ezt követő gyors javítást követően, ismét következett egy újabb próba pár órával később.

Túlzás lenne azt mondani, hogy a siker könnyen jött. Néhány napos repcevetést követően, ami inkább kudarc volt, a Stark testvérek, valamint Wilhelm Andersson hazatértek Östergötland-ra. Élményekkel, tapasztalatokkal gazdagon, de lényegében a vetőgéppel elégedetlenül néztek egy hosszú és kemény fejlesztő munka elé.

Tudjon meg többet

First drill made in the factory

Az első valaha gyártott Väderstad vetőgép, valamint Crister Stark, Roger Karlsson, Stig Caap és N Hemmingberg.

Tudjon meg többet

A DS-vegőgép hamar szériagyártásba került. Még számos fejlesztés várt rá, de hamar népszerűvé vált a gazdálkodók körében, mivel rugalmas alkalmazás széles skáláját kínálta. A DS-vegőgépet eredetileg direkt vetőgépként szánták, de hamar kiderült, hogy egyéb alkalmazási területei is vannak.

Tudjon meg többet