Erózió

Eróziónak nevezzük azt a jelenséget, mikor a víz és a szél nagy mennyiségű talajt szállít el a szántóföldről.  A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, ezért az erózió ellen a menetszám csökkentéssel is védekezhetünk.

Amennyiben a talajt növényzet borítja, a felszín nincs közvetlenül kitéve a csapadék és a szél hatásának, így a talaj egy védőréteget kap. A művelt és takaratlan felszín a vízerózió... 

Know How channel
Lejtős területeken a vízerózió súlyos károkat okozhat, amennyiben az eső lehordja a borítatlan talajt.  A csapadék kimossa az agyagrészecskéket a talajból (melyhez a foszfor is kötődik), amik ezek után összegyűlnek a tábla legalacsonyabb pontjában vagy elfolynak a területről.

... és a szélerózió hatásának is ki van téve.

Know How channel
A száraz borítatlan talajon a szél jelentős károkat okoz. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést okozhatnak a fejlődő növényeken. Mint ahogy a fénykép is mutatja, a hígtrágyázás csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.

Foszfor-kimosódás

A nagy intenzitású eső és a hóolvadás képes a talajt lemosni a szántóföldről. A víz kimossa a talajból a talajrészecskéket, a tápanyagokat és a szerves anyagot, melyek a közeli patakba és tavakba jutnak, és végül elérik a tengert. Leejtős területen ez a hatás fokozódik. Minél meredekebb a leejtő, annál nagyobb az erózió, mivel a víz folyási sebessége nagyobb lesz. Kétszer akkora a folyási sebesség a leejtőn, négyszer nagyobb eróziós hatást jelent. Az erózió következtében növekszik a foszforveszteség is, mivel a foszfor nagy része az agyag részecskékhez kötődik, melyeket a víz könnyen kimos. 

Szélerózió

A szél a homokszem nagyságú vagy annál kisebb részecskéket tudja elmozdítani, amennyiben a talaj takaratlan és száraz. Az 1 mm-nél kisebb szemcsék a talaj felszínén pattognak, a 0,1 mm-nél kisebb részek pedig szabadon lebegnek. A szél által lerakott talajszemcsékből alakultak ki a lösztalajok. A szélerózió mezővédő erdősávok telepítésével, továbbá szervestrágyázással és köztes védőnövények vetésével csökkenthető. A teljesen nyitott területek (préri) ki vannak téve a széleróziónak. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találhatók a széleróziónak kitett nagy területek.

A csökkentett menetszámú talajművelés segít

Az eróziónak kitett területen a csökkentet menetszámú művelés alkalmazása javasolt. A kevés menetszám ellensúlyozza a szél és a víz eróziós hatását. A sekély művelési mélység azt jelenti, hogy betakarítás után a növényi maradványok a talaj felső rétegében halmozódnak fel. Ez növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, mely így stabilabbá válik és jobban ellenáll a különböző időjárási tényezőknek. 
Ha lejtős területen szántunk, a lejtő irányára merőlegesen célszerű ezt tenni, hogy csökkentsük az erózió kockázatát. A víz beszivárog a talajba, és nem folyik el a víz a barázdák mentén.

Köztes védőnövények

A szármaradványok más módon is csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az eső cseppek ellen. Szokásos növénykultúrák közül a fűfélékkel telepített terület nyújtja a legjobb védelmet, míg gabonanövények csak mérsékelt talajvédelmet biztosítanak. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények kisebb felszínvédelmet biztosítanak.  Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.  

Meghatározások:

Lösztalaj = a lösztalaj porózus, a talaj részecskéit a szél osztályozva szállította (lásd a Szemcseméret elosztás táblázatot A talaj építő elemei menüpontban). Lösztalajok Kelet-Európában és Ukrajnában találhatók, termőrétegük akár 100 m is lehet. 

A lejtőre merőlegesen végzett szántás = A lejtőre merőlegesen végzett szántás segít az erózió mérséklésében.