A direktvetés célja, hogy a vetőmagot közvetlenül az elővetemény tarlójába jutassa, minimális talajbolygatás mellett (a felszín 5-20%-át műveljük meg). Ennek a körülményektől függően számos előnye lehet.
A hozamokat világszerte a közvetlenül rendelkezésre álló víz korlátozza. A direktvetés megőrzi a csírázáshoz szükséges nedvességet, úgy hogy a talajt kevésbé bolygatja. A tarlómaradványok a felszínen maradnak, mely így megfelelő védelmet biztosít a párolgás ellen. Direktvetés alkalmazásakor különböző gazdasági szempontok is közre játszanak, mivel számos olyan terület van, ahol a víz hiánya korlátozza a hozamokat, és a talajművelés nem megvalósítható.
A kisebb mértékű bolygatás és a talajfelszínen hagyott szármaradvány megfelelő védelmet biztosít a víz- és szélerózió ellen. Az erózió okozta talaj és a növényi tápanyag veszteség negatív környezeti és gazdasági hatással bír.
A talajművelés menetszámainak korlátozása természetesen csökkenti a hektáronkénti idő- és költségfelhasználást. A kevesebb időigény fontos szempont a nagy gazdaságok számára és például azokon az északi területeken, ahol az őszi repcevetés miatt az elővetemény betakarítása és a talajművelés közötti idő korlátozott.
Egyes műveletek kihagyása, a növénytermesztésben bizonyos problémákhoz vezethet:
- A talaj felszínén hagyott növényi maradvány segítségével terjedő betegségek megjelenése
- Betakarítás során nem egyenletesen terített növényi maradványokat utólag nem lehet elrendezni
- Az árvakelést kémiai úton kell szabályozni
- A kártevők, mint például a gubacsszúnyog-félék és a csigák képesek felszaporodni
- A művelő utakat és a talajtömörödést nem lehet mechanikusan kezelni
A direktvetés során előforduló problémák megoldására egy jó vetésforgó alkalmazása lehet a válasz. Azonban a csigák és árvakelések ellen továbbra is kémiai beavatkozás szükséges.
Rögzített művelő utak (CT-Controlled Traffic) azt jelentik, hogy a művelő utak és a tömörödés okozta kár szabályozható. Ez egyre jobban elterjed a direktvetésnél.
Tudjon meg többet
