Talajszerkezetet formáló folyamatok

Különböző folyamatok együttesen alakítják ki egy agyagtalaj szerkezetét, amit a talajművelés is befolyásol, hiszen különböző mélységű a bolygatás és a növényi maradványok bekeveréséről is szó van.

Know How Channel
Talajszerkezet formáló tényezők. Illusztráció: Sigvard Andersson & Paul Wiklert, Swedish University of Agricultural Sciences, 1972

  1. Fagy/szárazság
  2. Kémiai folyamatok
  3. Földigiliszták
  4. Növények
  5. Vízelvezetés
  6. Trágya és mész
  7. Gépek
  8. Talajszerkezet. A fentebb említett folyamatok állandó változást okoznak a talaj szerkezetében, illetve folyamatosan befolyásolják a talaj művelését. Minden folyamat változó mélységben hat. Ennek eredménye az olyan talajszerkezet, ahol a finomabb alkotó elemek a felszínen, a durvább aggregátumok a mélyebb rétegekben találhatók. 
  9. A talajművelés hatásai. A talajművelés befolyásolja a talaj szerkezetének alakulását és a növényi maradványok elhelyezkedését. A művelt régen általában lazább szerkezetű, míg a művelési mélységben legtöbbször tömörebb réteg képződik. Ennek kialakulhat a szakszerű talajművelés ellenére is különböző mélységekben.

1. Fagy és hőség

A téli fagy és a nyári meleg ugyanolyan hatással van a talajra, mindkettő vízvesztést okoz. Mindkét folyamat következtében a talaj kiszárad, az agyagrészecskék szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Az eredmény mechanikai úton létrejött morzsásság.

2. Kémiai folyamatok

A talajban lévő szerves anyagok, vas- és alumínium-oxidok, karbonátok meghatározzák a talaj szerkezetét és stabilizálják az aggregátumokat a kémiai kötéseken keresztül. Műveletlen területeken ezek a folyamatok nagy szerepet játszanak. Azonban a talaj bolygatása csökkenti az aggregátumok stabilitását. A művelt területek szerkezetét a talaj agyagtartalma és biológiai aktivitása határozza meg.

3. Földigiliszták

A földigiliszták növényi maradványokkal táplálkoznak, keverik a talajt, miközben járatokat készítenek a talajban. A kiválasztott mész ragasztó anyagként működik a talajban, kedvező aggregátszerkezetet alakítva ki. A földigiliszták jelenléte serkeni a talajban élő mikroorganizmusokat, melyek nyáltermelésükkel stabilizálják a talaj struktúráját.

4. Növények

A növények vízfelvételük útján szárítják a talajt hasonlóan, mint a fagy és a magas hőmérséklet. Amikor a talaj szárad a részecskék egyre közelebb kerülnek egymáshoz, így aggregátumok jönnek létre. A növényi gyökerek növelik a talaj szerves anyag tartalmát, továbbá gyökérjáratokat alakítanak ki. Ez azt jelenti, hogy a növények fontos szerepet kapnak a talaj szerkezetének kialakításában, míg a borítatlan talaj leromlik.  

5. Drénezés

A drének elszállítják a felesleges vizet a talajból, tehát csökken a talaj nedvesség-tartalma. Ily módon a vízelvezetés javítja a talaj szerkezetét. Csak kevés talaj rendelkezik ún. öndrénező hatással, ezért a legtöbb talajféleség igényli a drénezést a felszín egyenletes szárításáért. A drénezés csökkenti a talajtömörödést, lehetővé teszi az időben történő vetést.

6. Szerves anyag és mész

A talaj legfontosabb szerves anyag utánpótlása a szerves trágya, a zöldtrágya növények, és a növényi gyökér- és szármaradvány. Rövidtávon növeli a talaj biológiai aktivitását, illetve serkenti a mikroorganizmusok tevékenységét. Hosszú távon növeli a talaj szerves anyag tartalmát, ami javítja a talaj szerkezetét. A talaj meszezése elősegíti az aggregátumok képződését.

7. Nehéz gépek

A szántóföldön mozgó gépek gyakran okoznak talajtömörödést. A taposás eredménye, hogy a talajban lévő nagyobb pórusok összenyomódnak, ami ahhoz vezet, hogy a víz és a levegő gyors szállítása a gyökerek irányába, lelassul. Korlátozottá válik a talaj vízbefogadó képessége és a növények gyökerei nehezebben hatolnak a talaj mélyebb rétegei felé. 

8. Talajszerkezet

Mindent együttvéve, a fent ismertetett folyamatok alakítják ki a talaj szerkezetét, ahol a finomabb alkotó elemek a talaj felszínén, míg a durvábbak a mélyebb rétegekben találhatók. Ez a folyamat dinamikus, ezért a szerkezet az idővel folyamatosan változik. A fenntartható termelés érdekében, fontos a gazdák számára, hogy megértsék ezen tényezők és folyamatok  jelentőségét. A talajállapot-vizsgálat során könnyen képet kaphatunk a talaj szerkezetéről és állapotáról.

9. A művelés hatása a talaj szerkezetére

A termesztési rendszer befolyásolja a talaj szerkezetét. A növényi maradványok elhelyezése meghatározza, hogy milyen művelést (hagyományos, csökkentett menetszámú vagy direktvetés) alkalmazunk.  A művelt réteg általában  lazább szerkezetű, míg a művelési mélységben legtöbbször művelő talp található. Ez a tömör réteg a szakszerű talajműveléstől függetlenül is kialakulhat, változó mélységekben. Ennek elkerülése érdekében fontos a művelési mélység változtatása.

Meghatározások:

Fagy = Ha a hőmérséklet 0 OC alá süllyed, a talajvíz megfagy, ami kedvező a talajszerkezet szempontjából, mivel lazítja a talajt. A talaj nem szárad ki, mivel a nedvességet megőrzi jég formájában.

Vas és alumínium-oxidok = A talajban lévő  vas (Fe) és alumínium(Al) különböző vegyületeket képez az oxigénnel (O) mint például a rozsda, ami nem más, mint a vas-oxid.

Karbonátok = A karbonát (CO32–) a szénsav (H2CO3) sója. A talajban kalcium-karbonát (CaCO3) formájában található. Karbonátok alapját képezik a talaj mésztartalmának, amely zúzott vagy őrölt kalcium-karbonát formájában pótolható.

Köztes növények = Olyan növények (mustár, here), amelyeket a két termesztett főnövény közötti időszakban vetünk, például az őszi búza és tavaszi árpa közé beillesztve. Különböző célokat szolgálnák, például csökkentik a nitrogén kimosódását, növelik a talaj szerves anyag tartalmát, élőhelyül szolgálnak a vadon élő állatoknak. 

Pórusok = A talaj pórusokat a talajban lévő terek, csatornák és repedések alkotják, melyek vízzel vagy levegővel töltöttek, attól függően, hogy milyen az aktuális vízellátottság.