Szántásra alapozott talajművelési rendszerek

A szántás egy megbízható, bevált talajművelési módszer, mely a legtöbb talajállapot esetén alkalmazható és számos előnye van. Az eke tarlómaradványtól mentes felszínt hagy maga után, lazítja a talajt, így megfelelő minőségű magágy készíthető az új növény számára.

Szántás 

Know How channel

Az eke régóta használt munkagép, de ez nem jelenti azt, hogy már elavult lenne. A modern ekék már képesek mind a sekély, mind a mélyebb művelést megvalósítani, garantálják a tarló maradványtól mentes felszínt. A nagyobb teljesítmény érdekében a traktor vezetőfülkéjében elhelyezett vezérlő egységgel rendelkeznek. Manapság a piacon egyaránt elérhetők az automata, a GPS-vezérlésű és a speciálisan sekély szántásra gyártott ekék.

Gyakori probléma, hogy a szántás eketalpat eredményez (tömör réteg a szántási mélység alatt). Ezért minden évben változtatni kell a szántás mélységét. Amennyiben nagy mennyiségű szalma van a területen, fent áll annak a veszélye, hogy a barázda alján szalma halmozódik fel. Ez a probléma kezelhető forgóborona alkalmazásával.

A magágy és a vetőgép

Könnyű talajokon az eke olyan felszínt hagy maga után, mely csak csekély egyengetést igényel annak érdekében, hogy jó minőségű magágyat kapjunk. Ez ilyen a típusú szántásnak hatalmas gazdasági előnye van a többi rendszerrel szemben. Ha olyan vetőgépeket használunk, mint a Rapid vagy a Spirit, lecsökkenthetjük az egyéb talajművelést egy vagy két menetre vagy akár teljesen el is hagyhatjuk.

Az agyagtalajok több alapozó munkát igényelnek szántást követően, mielőtt alkalmasak lennének a vetésre. Régebben magágykészítő kombinátorokat, hengereket és simítókat használtak a magágy elkészítésére. Manapság széles körben alkalmaznak tárcsás eszközöket, mint például a Carrier kultivátorokkal kombinálva, a menetszám csökkentése érdekében.  A talajművelő vetőgépek, mint például a Rapid vagy a Spirit kevesebb követelményt támaszt a magággyal szemben, mint más hagyományos vetőgépek.

Hidegebb régiókban, ahol a talaj télen megfagy, a tavaszi magágy előkészítés műveletei csökkenthetőek, hasonlóan a könnyű talajokhoz.  

A szántás hátrányai

A szántás kevésbé alkalmas eljárás száraz körülmények között, mert az intenzív művelés viszonylag nagy mennyiségű nedvesség veszteséget okoz, ami miatt a növények nehezebben kelnek és fejlődnek, amennyiben a vetés után nincs elegendő csapadék.

A vetést követő nagy mennyiségű csapadék szintén problémákhoz vezethet, a lecserepesedésre hajlamos talajtípuson, ha az teljesen borítatlan. Az intenzív csapadék és a szél növeli az erózió kialakulásának kockázatát bizonyos régiókban.

Az intenzív talajművelés és a szántás egyaránt csökkenti a földigiliszták számát a talajban.

A szárazsággal, a talajcserepesedéssel és az erózióval küszködő régiókban a szántás nem lehet alternatíva, máshol gazdaságossági kérdések miatt kell mérsékelni a szerepét. Az eke nem a legdrágább talajművelő eszköz, viszont hatékonysága alacsony. Ebből következik, hogy a hektáronkénti költség magas. Ráadásul, az olyan gazdaságokban, ahol az idő fontos limitáló tényező, legfőképpen ősszel, szintén problémát okoz a szántás alacsony hatékonysága.