Direktvetés

Direktvetés során a vetőmag külön alapozó művelés nélkül kerül közvetlenül a tarlóba. Ezt a módszert főleg szárazabb régiókban alkalmazzák, például Kanadában, USA-ban, Oroszországban, Ukrajnában és Ausztráliában. A világ más részein kisebb-nagyobb jelentőséggel bír.

Direktvetés egy talajművelő vetőgéppel

Direct drilling Rapid AS
Direktvetés egy Rapid A vegőgéppel, tartálymagasítóval szerelve

Elvileg, a talajművelő vetőgép használata ugyan olyan hatással van a talajra, mint egy sekély csökkentett menetszámú művelés. A különbség a két technológia között az, hogy a direktvetésnél a mechanikai gyomszabályozás háttérbe szorul, a növényi maradványok bomlása lassabban következik be, és kisebb a hatása a kártevőkre, például a csigákra.

A talajművelő vetőgéppel történő direktvetés ritkán jelent egy önálló koncepciót, inkább a szántást vagy a csökkentett menetszámú művelést alkalmazó gazdaságoknál lelhető fel, elsősorban ott, ahol a környezeti feltételek megfelelnek.

Direktvetés speciális direktvetőgéppel

Direct drilling with Seed Hawk
Direktvetés Seed Hawk vetőgéppel

A direktvetés célja, hogy a vetőmagot közvetlenül az elővetemény tarlójába jutassa, minimális talajbolygatás mellett (a felszín 5-20%-át műveljük meg). Ennek a körülményektől függően számos előnye lehet.

A hozamokat világszerte a közvetlenül rendelkezésre álló víz korlátozza. A direktvetés megőrzi a csírázáshoz szükséges nedvességet, úgy hogy a talajt kevésbé bolygatja. A tarlómaradványok a felszínen maradnak, mely így megfelelő védelmet biztosít a párolgás ellen. Direktvetés alkalmazásakor különböző gazdasági szempontok is közre játszanak, mivel számos olyan terület van, ahol a víz hiánya korlátozza a hozamokat, és a talajművelés nem megvalósítható.

A kisebb mértékű bolygatás és a talajfelszínen hagyott szármaradvány megfelelő védelmet biztosít a víz- és szélerózió ellen. Az erózió okozta talaj és a növényi tápanyag veszteség negatív környezeti és gazdasági hatással bír.

A talajművelés menetszámainak korlátozása természetesen csökkenti a hektáronkénti idő- és költségfelhasználást.  A kevesebb időigény fontos szempont a nagy gazdaságok számára és például azokon az északi területeken, ahol az őszi repcevetés miatt az elővetemény betakarítása és a talajművelés közötti idő korlátozott.

Egyes műveletek kihagyása, a növénytermesztésben bizonyos problémákhoz vezethet: 

  • A talaj felszínén hagyott növényi maradvány segítségével terjedő betegségek megjelenése 
  • Betakarítás során nem egyenletesen terített növényi maradványokat utólag nem lehet elrendezni
  • Az árvakelést kémiai úton kell szabályozni
  • A kártevők, mint például a gubacsszúnyog-félék és a csigák képesek felszaporodni
  • A művelő utakat és a talajtömörödést nem lehet mechanikusan kezelni

A direktvetés során előforduló problémák megoldására egy jó vetésforgó alkalmazása lehet a válasz. Azonban a csigák és árvakelések ellen továbbra is kémiai beavatkozás szükséges.

Rögzített művelő utak (CT-Controlled Traffic) azt jelentik, hogy a művelő utak és a tömörödés okozta kár szabályozható. Ez egyre jobban elterjed a direktvetésnél.