» Tudástár » Agronómiai ismeretek » Talajvizsgálat és védelem » Talajvizsgálat

Talajvizsgálat

Talajvizsgálat

A talajvizsgálat alapvető fontosságú a magas hozam érdekében. Egy ásó segítségével megbízató képet lehet kapni a talaj jelenlegi állapotáról. A talaj megjelenéséből és reakcióiból pontosan lehet következtetni annak állapotára és működésére.

A talaj egy bonyolult rendszer, melyben a kémiai, biológiai és fizikai folyamatok összhangja szükséges ahhoz, hogy a növényállomány akadálytalanul fejlődhessen, és nagy hozamot produkáljon. Például a talaj szerkezete nagyban befolyásolja a levegő és víz mozgását a talajban.

Azonnali betekintés

A talaj szerkezetét és állapotát könnyen ellenőrzésünk alatt tarthatjuk. Egy ásó segítségével hamar meggyőződhetünk a talaj állapotáról, mely jól tükrözi, hogy hogyan használták az elmúlt években.

Fontos tanács, hogy érdemes legalább 30 cm mélyre ásni, így az egész termőrétegről megbízható képet kaphatunk, ráadásul a mélyebb rétegek vizsgálatával még több információt nyerhetünk a talaj tulajdonságairól. Különböző országokban eltérő módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen állapotban vannak a talajaik. Vannak, akik a modernebb eszközöket részesítik előnyben, de a legtöbb módszer igen egyszerű.

Tudjon meg többet
Porozitás

Belenézni a talajba

Az egyes módszerek közös jellemzője, hogy ezek alapján értékelik a talaj állapotát:

  • Textúra – gyúró próbával gyorsan meg lehet állapítani a talaj agyagtartalmát.
  • Szerkezet – az ásópróba során megtapasztalhatjuk, mennyire nehéz a pengét a talajba nyomni, vagy ejtési próbával, a szilárd felületen széteső aggregátumokat osztályozzuk méret szerint.
Tudjon meg többet
  • Porozitás – a feltört aggregátumok látható repedéseinek, térközeinek összessége megmutatja, hogy milyen állapotok uralkodnak a talajban a gyökerek számára.
  • Szín, illat és íz (!) – a talajnak friss illatúnak kell lennie, a kellemetlen kénes szag nem  jó jel.
  • Földigiliszták – egy ásónyomnyi talajban 2-4 gilisztának kell lennie, sőt minél több van, annál jobb. Ha nincs giliszta, az figyelmeztető jel lehet.
  • Különböző művelő talpak és tömör rétegek – a gyökerek besűrűsödése egy adott talajrétegben jelzi a talajtömörödést.

  • Mélyebbre ásva képet kapunk a talaj vízgazdálkodásáról és bepillantást nyerhetünk a talaj szerkezetébe. A gyökerezési mélység megmutatja, hogy mekkora hely áll rendelkezésre a növény számára a növekedéséhez. A gyökerek száma és átmérője szintén erről árulkodik.

Tudjon meg többet

Több mintát kell venni

Egy területről minimum két mintát kell venni, egyiket onnan, ahol szebb a növényállomány, a másikat pedig egy gyengébb helyről. A legjobb táblarészeket összehasonlítva például a taposottabb részekkel (forgó) értékes információkat nyerhetünk. A minták közötti eltérésekből következetni tudunk a növény fejlődésbeli különbségeire. Másik lehetőség, hogy egy olyan területről veszünk mintát, ahol nem közlekednek a gépek.

Az átlagos értéket képviselő minta jól tájékoztat bennünket arról, hogy milyen körülmények uralkodnak a területen. A minták száma függ a rendelkezésünkre álló időtől és kapacitástól, de minél több mintát veszünk a talajból, annál valósabb és pontosabb képet kapunk annak állapotáról.

Tudjon meg többet

Meghatározások:

Textúra = A talaj textúrája utal a különböző méretű ásványi részecskék egymáshoz viszonyított arányára,  azaz a homok, a vályog és az agyag relatív mennyiségére. Lásd  Szemcseméret eloszlás táblázatot A talaj építő elemei menüpontban.

Gyúró próba = A gyúró próba során egy kevés talajt veszünk a tenyerükbe és összegyúrjuk, majd a mutató- és hüvelykujjunkkal összedörzsöljük, megállapítva a talaj textúráját. A vályogtalaj 4-6, a könnyű agyagtalaj 2, a kötött agyagtalaj pedig 1 mm-es fonállá sodorható.

Különböző művelő talpak = Az eketalp egy tömör réteg a művelt talaj és az altalaj között, a szántási mélységben, mely az eke tömörítő hatása és a barázdában haladó kerék nyomán jön létre. A művelő talp taposás hatására is kialakulhat csapadékos időben a művelés nélküli (no-till) rendszerekben. Mindkét talpféleségre jellemző, hogy rontja a talaj levegő- és vízháztartását, mivel a makro pórusok összepréselődnek. Mindez akadályozza a gyökerek növekedését.

Vízvezető képesség = az a vízmennyiség, mely adott idő alatt a talajba szivárog, és mely jelzi, hogy milyen jól funkcionál a talaj a fizikai szerkezete.

Tudjon meg többet