Amennyiben a talajt növényzet borítja, a felszín nincs közvetlenül kitéve a csapadék és a szél hatásának, így a talaj egy védőréteget kap.A művelt és takaratlan felszín a vízerózió és a szélerózió hatásának is ki van téve.
Vízerózió
Lejtős területeken a vízerózió súlyos károkat okozhat, amennyiben az eső lehordja a borítatlan talajt. A csapadék kimossa az agyagrészecskéket a talajból (melyhez a foszfor is kötődik), amik ezek után összegyűlnek a tábla legalacsonyabb pontjában vagy elfolynak a területről.
Szélerózió
A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat okoz. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést okozhatnak a fejlődő növényeken. Mint ahogy a fénykép is mutatja, a hígtrágyázás csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.
Foszfor-kimosódás
A nagy intenzitású eső és a hóolvadás képes a talajt lemosni a szántóföldről. A víz kimossa a talajból a talajrészecskéket, a tápanyagokat és a szerves anyagot, melyek a közeli patakba és tavakba jutnak, és végül elérik a tengert. Leejtős területen ez a hatás fokozódik. Minél meredekebb a leejtő, annál nagyobb az erózió, mivel a víz folyási sebessége nagyobb lesz.
Kétszer akkora a folyási sebesség a leejtőn, négyszer nagyobb eróziós hatást jelent. Az erózió következtében növekszik a foszforveszteség is, mivel a foszfor nagy része az agyag részecskékhez kötődik, melyeket a víz könnyen kimos.
Szélben való pattogás
A szél a homokszem nagyságú vagy annál kisebb részecskéket tudja elmozdítani, amennyiben a talaj takaratlan és száraz. Az 1 mm-nél kisebb szemcsék a talaj felszínén pattognak, a 0,1 mm-nél kisebb részek pedig szabadon lebegnek. A szél által lerakott talajszemcsékből alakultak ki a lösztalajok.
A szélerózió mezővédő erdősávok telepítésével, továbbá szervestrágyázással és köztes védőnövények vetésével csökkenthető. A teljesen nyitott területek (préri) ki vannak téve a széleróziónak. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találhatók a széleróziónak kitett nagy területek.
A csökkentett menetszámú talajművelés segít
Az eróziónak kitett területen a csökkentet menetszámú művelés alkalmazása javasolt. A kevés menetszám ellensúlyozza a szél és a víz eróziós hatását. A sekély művelési mélység azt jelenti, hogy betakarítás után a növényi maradványok a talaj felső rétegében halmozódnak fel. Ez növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, mely így stabilabbá válik és jobban ellenáll a különböző időjárási tényezőknek.
Ha lejtős területen szántunk, a lejtő irányára merőlegesen célszerű ezt tenni, hogy csökkentsük az erózió kockázatát. A víz beszivárog a talajba, és nem folyik el a víz a barázdák mentén.
Köztes védőnövények
A szármaradványok más módon is csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az eső cseppek ellen.
Szokásos növénykultúrák közül a fűfélékkel telepített terület nyújtja a legjobb védelmet, míg gabonanövények csak mérsékelt talajvédelmet biztosítanak. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények kisebb felszínvédelmet biztosítanak. Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.
Meghatározások:
Lösztalaj = a lösztalaj porózus, a talaj részecskéit a szél osztályozva szállította (lásd a Szemcseméret elosztás táblázatot A talaj építő elemei menüpontban). Lösztalajok Kelet-Európában és Ukrajnában találhatók, termőrétegük akár 100 m is lehet.
A lejtőre merőlegesen végzett szántás = A lejtőre merőlegesen végzett szántás segít az erózió mérséklésében.
