A talaj vízkészlete

A növény számára felvehető víz mennyiségét, a talajban lévő pórusok átmérője határozza meg. Fontos, hogy elkerüljük a talaj tömörödését, ami a pórusok összenyomódásához vezet és így csökkenti a felvehető víz mennyiségét.  A vályogtalaj 10 centiméterenként 20 mm hasznosítható vizet képes raktározni, de felvehetősége attól függ, hogy a gyökerek milyen mélyen helyezkednek el és milyen sűrűn szövik át a talajt.

A kora tavaszi hóolvadás vagy nagy esőzések után a talaj eléri a maximális vízmegtartó képességét, ami azt jelenti, hogy a pórusok vízzel telítődnek. Ezután a talaj folyamatosan szárad, mivel a víz a mélyebb rétegekbe szivárog, egészen addig, míg eléri a talajra jellemző szántóföldi vízkapacitás értékét.

A makropórusok üresek

A talaj szántóföldi vízkapacitása azt jelenti, hogy a nagyobb pórusok a vizet elvezetik és levegővel töltődnek fel, és csak a mikropórusokban található víz. Minél közelebb vannak a pórusok a felszínhez, annál valószínűbb, hogy levegővel telítettek. A talajt 50% szilárd és 50% pórustér alkotja, a talajra jellemző szántóföldi vízkapacitás elérésekor a talaj pórustérfogatának 10-20% levegővel, míg 30-40 % vízzel van töltve.

Az átmérő a meghatározó

A növények csak egy bizonyos mennyiségű vizet tudnak felvenni a talajból.

 

Víz kötődése vízoszlopban kifejezve
(m)

Hozzá tartozó pórusátmérő

(mm)

Könnyen elérhető

1–6

0.03–0.005

Elérhető

6–50

0.005–0.0006

Közepesen elérhető

50–150

0.0006–0.0002

Elérhetetlen

>150

< 0.0002

Forrás: Kerstin Berglund, SLU

A vízzel telített pórusok átmérője meghatározza, hogy a növényi gyökerek mennyire hatékonyan képesek felvenni a vizet a talajból. A talajban lévő pórusok meghatározzák a talaj fizikai féleségét és szerkezetét.

Know How channel
Gyökérszőrök a pórusban:
A) Gyökérszőrök     B) Talaj     C) Víz

A pórusátmérő meghatározza, hogy mennyire kötődik a víz a pórusokban. Minél kisebb ez az átmérő, annál szorosabban kötődik a víz a talaj részecskéihez, a gyökerek számára pedig annál nehezebben felvehető. Legvégül, a gyökérszőrök elérik azt a határértéket, amikor már nem képesek a pórusokból kivonni a vizet.

A víz a nagyobb pórusokban könnyebben elérhető, a pórusátmérő csökkenésével a növénynek egyre nagyobb energiájába kerül, hogy felvegye a megfelelő mennyiségű vizet a talajból. Van egy határ, amit hervadáspontnak nevezünk, amikor a gyökér már nem képes elegendő vizet felenni a talajból és hervadni kezd. A növények tehát nem képesek az összes vizet felvenni a talajból.

Az a fontos, hogy milyen mélyre hatolnak a gyökerek

A növények számára felvehető víz mennyisége függ:  

  • A felvehető víz mennyiségétől (lásd a táblázatot)

Talajtípus

Hasznosítható víz (mm) 10 centiméteres talaj rétegenként

Homok

10

Agyag

20–25

Vályog

20

Barna föld

10–15

Forrás: Kerstin Berglund, SLU

  • A gyökerezési mélységtől
  • A gyökerek oldal irányú terjeszkedésétől

Ez a három tényező együttesen befolyásolja a biológiai hervadáspontot. Fontos tehát, hogy a gazdák felismerjék, hogy a talajtömörödés befolyásolja a talaj vízháztartását és ez által a termés mennyiségét is. A kerekek megcsúszása tömör réteget képezhet a talajban, ami csökkenti a talaj vízelvezető képességét, de csökken a növények számára hasznosítható víz is. 

Meghatározások:

Maximális vízmegtartó képesség = A talaj legnagyobb nedvesség-tartalma, mert az összes pórus vízzel telített. E réteg alatt található a talajvíz szintje.  

Szántóföldi vízkapacitás = Az a vízmennyiség, amit a talaj beázás után a gravitációval szemben vissza tud tartani. Ezt az állapotot gyakran „vízelvezető egyensúlynak” is nevezik, mivel a víz nem szivárog tovább. Ezen a réteg fölött a makropórusok levegővel, a mikropórusok pedig vízzel telítettek.

Hervadás pont = Az az állapot, amikor a gyökerek már nem képesek a kötött vizet felvenni a talajból. Ez a kötési erő egy 150 m magas vízoszlopnak felel meg (1500kPa).  Ezt az értéket, hervadáspontnak nevezik. A víz ekkor már csak a 0.0002 mm-nél kisebb pórusokban van jelen.

Textúra =  A talaj textúrája (fizikai félesége) utal a különböző ásványi részecskék átlagos méretére és arányára, például a homok, vályog vagy az agyag  relatív arányára. (Lásd  Szemcseméret eloszlás táblázatot A talaj építő elemei menüpontban).