A 80-as évek

Skandinávia legsikeresebb magágykészítő gépe

Andreas next to cultivator
A legelső NZ magágykészítő 1982-ből, melyet Andreas Stark (jobbra) mutatott be a látogatóknak. 

Crister Stark-nak világos elképzelése volt arról hogyan kellene kinéznie az NZ magágykészítőnek 1982-ben. Nemsokára az NZ Skandinávia valaha volt legsikeresebb magágykészítője lett. Teljesen hegesztett, erős váza, új fejlesztésű kapái, valamint szállítói kerekei szabadalommal védettek.

Cultivator in the 80s

Ugyanakkor nem voltak híján a szkepticizmusnak, egypáran úgy gondolták, hogy egy fix gerendelyekkel ellátott magágykészítő nehezen kelti fel a gazdálkodók érdeklődését.

Mások szerint a speciális formájú kapák nagy hatással bírnának. Crister sohasem adta fel, mindig is bízott a termék sikerében. „Itt van a kapa, amire mindig is vágytak!”

NZ, mint Új-Zéland (New Zealand)

1981 vége felé, egy péntek délután egy telefon érkezett az új-zélandi George Clough-tól, aki Németországban látta a Väderstad termékeit és szeretett volna a gyártóval dolgozni. Clough ekéket gyártott és bővíteni szerette volna termékskáláját. Nem sokkal utána, hogy megérkezett és egy hétvégét eltöltött Väderstad-ban megszületett egy előzetes megállapodás, hiszen a gyártásban lévő termékek abszolút megfeleltek az ő igényeinek. Az elképzelések szerint George Clough gyártotta volna helyileg a kultivátorokat az Új-Zéland-i piacra.

Attól a hétvégétől kezdődően a Väderstad nagy sikerű kombinátor szériáját NZ-nek nevezzük, ami mára egy jól ismert koncepció gazdálkodók ezrei számára. Később egyébként a Norwood cég kezdte el a Väderstad gépek importját.

The entire company gathered 1983
A teljes kollektíva 1983-ból.

A következő kihívás - Szovjetunió

Az első NZ szériából számos gépet importáltak a Weibulls által integrált olajnövény termesztő gazdaságok a Szovjetunióban.

Az oroszok megvásárolták az NZ kultivátorok liszenszét, amiért a Väderstad méltó fizetséget kapott. Ezt követően kb. 10 000 kombinátort gyártottak a gyár által biztosított alkatrészekből. Ezekből a 80-as évekbeli magágykészítőkből még ma is számos gép dolgozik a Baltik államokban, Oroszországban, Fehér Oroszországban és Ukrajnában.

Lars Åkerman and Christina in Moscow
Lars Åkerman és Christina egy Moszkva-i élelmiszerbolt előtt, melyet szegényes kínálat, főleg konzervek jellemeztek.

“Nem volt felbolydulás nélküli az első Szovjetunióba tett látogatás 1982-ben”, emlékszik vissza Christina Stark. A Szovjetunió részéről a kapcsolatokat Vladimir Sheremetev mezőgazdasági attasé képviselte.

Megszületett a Rollex ötlete

Family at the roller
A család 1987-ből. Balról Christina, Crister, Rune, Siw, Andreas és Bo.

A Rollex gyártásának ötlete egy 1980-ban, Dániába tett utazás eredményeképpen született meg. Bár az első prototípus csak néhány évvel később készült el. A tesztek azt mutatták, hogy lehetséges költséghatékonyabban gyűrűs hengert gyártani, mint ahogyan azt korábban a függőlegesen csukható HV henger esetében. A prototípus gondosan rejtve maradt mindaddig, míg később lehetővé nem vált a szabadalmak levédése és végső soron a gyártás. A kalkulációk kb. 20 %-os költség megtakarítást mutattak, szemben a korábbi HV hengerekkel.

Az új hengertípusnak előnyösen alacsony volt a tömegközéppontja, amely egy fontos fegyvertény volt azon időszakban, amikor egyre több versenytárs jelent meg. Egyre több gyártó kezdte másolni a Väderstad HV hengerét vagy legalábbis erősen szomjazták a sikert.

Amikor egy nagy cég bejelentette egy új hengersorozat piacra dobását, mely veszélyeztette volna a Väderstad sikereit, elérkezett az idő, hogy a svéd gyártó is akcióba lépjen.

Väderstad piacra hozza első direkt vetőgépét

DS-machine

Az idők változnak. A 80-as évek közepétől a változás szelei fújtak, különösen Anglia felől. Az angol gazdálkodók megmutatták, milyennek kellene lennie a mezőgazdaságnak. Abban az időben sokan eladták meglévő gépeiket, vettek egy doboz gyufát (leégették a szalmát a tábláról) és direkt vetést alkalmaztak. Megérkeztek az első direkt vetőgépek és jelentős költségmegtakarítást hoztak.

Bamlett egy importőr volt

Abban az időben Bamlett LTD Väderstad hengereket importált Angliában. Ugyanakkor ez a cég volt az egyik direkt vetőgép gyártó vállalat is. Két gépet vásároltak Svédországban 1984 őszén, tesztelés céljából. Az egyik angol gép a Vadstena melletti Klostersta faluban gazdálkodó Torbjörn Rockler-hez került, aki egy kellemes őszi nap déli órájában kezdett el vele repcét vetni. Délután folyamán Crister Stark meglátogatta, hogy érdeklődjön a tesztek állásáról.

Amikor Crister megérkezett, Torbjörn Rockler éppen visszafele jött terepjárójával. Természetesen Crister megkérdezte „Mi a nyavalyát csinálsz, Torbjörn?!”  „Szedem össze a gép darabjait”, magyarázza Torbjörn. Gyakorlatilag azt történt, hogy a gép nem bírta a köves talajt és az összes csoroszlyája letört. Mit lehetett ezzel tenni? Väderstad megtette az első lépéseket és a gazdálkodók várakozásokkal telve figyelték az eredményeket.

"Tárcsája kell legyen!"

Crister and Roger testing
Crister Stark és Roger Karlsson a DS-vetőgép prototípusát tesztelik.

Igen hektikus periódus következett. Gyakorlott gazdákkal folytatott megbeszélések alapján világossá vált, hogy a Väderstad vetőgép tárcsás rendszerű kell legyen. A gumi csillapítás alkalmazása jó ötletnek tűnt, mivel a vetőgépnek meg kellett birkóznia a köves talajjal. Végül a teljes vetett területet egyenletesen vissza kellett tömörítenie.

A munkaszélességen kívül nem lehettek kerekei. A koncepció szakaszról szakaszra haladt, végül megépült az első prototípus. Az első magadagoló rendszert megvásárolták a géphez és elindult a teszt Skåne-ban.

A nyomjelzők még Väderstad-ban letörtek, amikor feltankolták a gépet, majd egy ezt követő gyors javítást követően, ismét következett egy újabb próba pár órával később.

Túlzás lenne azt mondani, hogy a siker könnyen jött. Néhány napos repcevetést követően, ami inkább kudarc volt, a Stark testvérek, valamint Wilhelm Andersson hazatértek Östergötland-ra. Élményekkel, tapasztalatokkal gazdagon, de lényegében a vetőgéppel elégedetlenül néztek egy hosszú és kemény fejlesztő munka elé.

A DS-vetőgép szériagyártásba kerül

The first DS-machine
Az első valaha gyártott Väderstad vetőgép, valamint Crister Stark, Roger Karlsson, Stig Caap és N Hemmingberg

A DS-vegőgép hamar szériagyártásba került. Még számos fejlesztés várt rá, de hamar népszerűvé vált a gazdálkodók körében, mivel rugalmas alkalmazás széles skáláját kínálta. A DS-vegőgépet eredetileg direkt vetőgépként szánták, de hamar kiderült, hogy egyéb alkalmazási területei is vannak.