Minimum-művelés

Könnyű talajokon, gyakran végeznek kultivátorra alapozott mélyművelést lazítás céljából

• és amennyiben nagy mennyiségű növényi maradványt kell bekeverni
• ez lehetővé teszi a talajtömörödésre érzékeny növények, mint például a repce, borsó és cukorrépa számára a kívánatos talaj-előkészítést
• valamint a talajban lévő tömör rétegek megszüntetésére

Bizonyos kombinált kultivátorok, mint a TopDown egy vagy két menetben egyaránt használhatók, ugyanakkor a Cultus kultivátor is dolgozhat párban egy olyan síktárcsával, mint a Carrier.

A mélyebb rétegekben végzett talajművelés durvább talajszerkezetet alakít ki, mint a sekélyen végzett, tehát kötött talajokon több menetre is szükség lehet.

Amennyiben a mélyebb művelést ugyanabban a mélységben végezzük, mint a hagyományos szántást, a költségek és az üzemanyag-fogyasztás hektáronként viszonylag magas szinten alakul, ugyanakkor nagyobb hektárteljesítmény érhető el. Az erózió és a cserepesedés kialakulásának kockázata csökkenthető a növényi maradványok a felszínen hagyásával.

A folyamatos sekély talajművelés tömörödést okozhat a talaj bizonyos rétegeiben, mely hasonló az eketalphoz. Fontos hogy a szántás nélküli rendszereket is váltakozó mélységben alkalmazzák. Ilyenkor a mélyebb talajművelés a tömörödésre érzékeny növények, mint a repce, borsó és cukorrépa előtt alkalmazandó. A lazább talajokra jellemző a gyenge szerkezet, amit a mélyebb talajműveléssel kompenzálhatunk a megfelelő hozam elérésének érdekében.

Szem előtt kell tartani, hogy a növényi maradványok különböző betegségek terjedését illetve fennmaradását segítik elő, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy a siker alapja a jó vetésforgó alkalmazása. 

A csökkentett menetszámú talajművelési rendszerben további problémákat okozhat az árvakelés, mely megfelelő körülmények között gyéríthető mechanikai beavatkozással. Ugyanakkor csapadékosabb időjárású területeken bonyolultabbá válik a probléma kezelése kémiai beavatkozás nélkül. A vetésforgó ebben az esetben is fontos tényező.

Nehézséget okozhatnak a csigák is, főképpen, ha néhány menetben történik a talajművelés és durva a magágy szerkezete. Használhatók csigacsapdák is, elsősorban az érzékeny növényeknél, mint például a repce.

Összességében elmondható, hogy a csökkentett menetszámú talajművelés a legjobb megoldás lehet száraz időjárási körülmények között, míg a csapadékosabb régiókban a talaj-előkészítés kimenetele, valamint a gyomok és az árvakelés szabályozása kérdéses