A magágyban lévő aggregátumok mérete kontrollálja a víz párolgását. 2 mm-es méret mellett a víz párolgása minimális. A talajfelszínen hagyott tarlómaradvány csökkenti a vízvesztést, mert visszaveri a napsugarakat és megakadályozza a talaj felmelegedését.
Ha a vetést követően nem esik eső, a magágyban lévő kevés víz miatt, veszélyeztetetté válik a csíranövény fejlődése. Ezért nagyon fontos a talajnedvesség megőrzése és megfelelő kezelése a csírázás idején is.
Amikor a nap felkel, a napsugarak rögtön melegíteni kezdik a talaj felszínét, ezáltal a talajban lévő vizet is. Néhány vízmolekula átalakul gáz halmazállapotúvá és a magágyon keresztül elpárolog.
Amikor a nedves talajt felmelegíti a napsugárzás, gyakran szabad szemmel is látható a víz párolgása, ahogy a fotó is mutatja. Ez ugyanaz a jelenség, mint amikor a víz felforr, és gáz halmazállapotúvá válik
Eső után a felszínről elpárolgó víz mennyiségét a magágy szerkezete befolyásolja.
A fenti ábra szemlélteti a víz párolgása és a talajszemcsék mérete közötti összefüggést. 0.005-0.02 mm szemcseméretnél a legnagyobb a párolgás. Ez körülbelül megegyezik az agyagtalaj szemcseméretével, ahol a kapillárisokon keresztül sok víz párolog el. Az ilyen talajokon fontos megszakítani a kapillárisokat, hogy minél kevesebb vizet vesszen a talaj.
A második legnagyobb párolgási sebességgel az olyan talajok rendelkeznek, melynek szemcsemérete meghaladja az 50 mm-t és gyakran magas agyagtartalmúak is. Az ilyen durva elemek a magágy felszínén gyors levegőáramlást eredményeznek, aminek hatására a talaj kiszárad. Ahol a részecskék átmérője 2 mm-es, a vízpárolgás minimálissá válik. Ezek az aggregátumok nem elég kicsik ahhoz, hogy vizet szállítsanak, és ugyanakkor nem elég nagyok ahhoz, hogy gyors levegőáramlást idézzenek elő a felszín közelében. Az ilyen magágyakat feltétlenül le kel zárni azért, hogy a víz párolgása minimális legyen.
Ezt különböző kísérletekben már modellezték és igazolták. Más szóval, az aggregátumok mérete határozza meg a víz párolgásának mértékét egy nyitott talajból.
Őszi búza, 3 héttel a vetés után
A: Aggregátumok < 2 mm, a kelés 95%-os
B: Aggregátumok 2-5 mm, a kelés 60%-os
C: Aggregátumok > 5 mm, a kelés 35%-os
A növényi maradványok, mint például a szalma, csökkentik a talajok vízvesztését. Jótékony hatásukat kétféle módon fejtik ki:
Tehát a két dolog együtt azt eredményezi, hogy a talaj kevésbé melegszik fel és csökken a tavaszi vízveszteség.
A talajkímélő művelés módszere ezen alapszik. A jobb vízgazdálkodás és az erózió elleni védelem következtében, a csökkentett menetszámú talajművelés meghatározó a szárazabb mezőgazdasági területeken, például az USA-ban és Kanadában.
